Ünnepi poloskázás.

Ennek a kifejezésnek nagy előnye, hogy mutatja, miként lehet egy ünnepi beszéd jelentős részét mocskolódásra, fenyegetésre fordítani, ahogy azt a nagyhatalmú FIKUSZ párt vezére tette március 15-én. Többször azt hittük már, hogy nincs „lejjebb”, de sajnos ismét csalódnunk kellett. Valószínűleg még ez sem az alsó pont.

A másik előny, hogy láthatjuk az állandó támadási szándékot az ellenzékkel és azok szimpatizánsaival szemben. A nép megosztása is megtörtént az ilyen és hasonló kijelentések miatt. A rendezvények jelentős részén elkezd verekedni a két tábor. A békés megbeszélések ideje így már lejárt, marad a belháború.

Ha már említettük az előnyöket, tegyük ugyanezt a hátrányokkal is. Ezek közül az egyik éppen abban áll, hogy már néhány saját pártba tartozó ember is kezdi elítélni a poloskázást és annak várható következményei sem töltik el örömmel őket.

A másik hátrány, hogy ha valaki nem tud úriemberként viselkedni, beszélni és egyéb, ehhez kapcsolódó dolgokat csinálni, az már nem fog változni, mert erre a tulajdonságra születni kell. Megtanulni aligha lehet, még akkor sem, ha erre konkrét szándék mutatkozik, de itt erről szó sincs.